Az építési területek kiemelt kockázatot jelentenek a bekövetkező tűzesetek számát, illetve hatását tekintve. Az építési területeken, mint speciális munkahelyeken dolgozók biztonságának megteremtése különleges kihívások elé állítja a munkáltatókat és a szakembereket egyaránt.
Az építési területeken olyan alapvető veszélyforrásokkal kell számolni, mint

• különböző gyújtóforrások, nyílt láng használata;
• veszélyes technológiák;
• éghető üzemanyaggal működő járművek és gépek;
• elektromos vezetékek, ideiglenes elosztók;
• nagy mennyiségű éghető anyag, csomagoló anyagok, szigetelőanyagok, gumi, kábelek;
• ideiglenes energiaforrások, ideiglenes fűtés;
• gázpalackok stb.

Az egyértelmű veszélyforrások mellett számos nehezítő körülmény növeli a kockázatot, leginkább nehezítve az ott dolgozók evakuálásának és a tűz oltásának lehetőségeit. Ilyen nehezítő körülmények lehetnek:

• változó „munkahelyi” környezet;
• változó menekülési útvonalak;
• még nem létező tűzszakaszolás (pl. tűzgátló ajtók), még nem létező irányfények;
• gyorsan terjedő tűz;
• beavatkozó tűzoltók számára is nehezebb, veszélyesebb körülmények;
• magas háttérzaj;
• mostoha környezeti feltételek;
• gyakran nagy létszámú, változó, egymást nem ismerő, esetlegesen különböző nyelvet is beszélő munkavállalók;
• nagyobb nyomás és munkatempó a szoros határidők miatt, stb.

Az evakuálás lehetőségét ráadásul nem csak tűz esetén fontos biztosítani, de pl. gázszivárgás, robbanás, bombafenyegetés, veszélyes időjárás, terrortámadás, nagyobb balesetek, vízbetörés, meggyengült épületszerkezetek veszélye esetén, vagy akár iparbiztonsági szempontok miatt.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

Magyarország Alaptörvénye
Magyarország Alaptörvényének XVII. cikk (3) pontja kimondja, hogy:
“Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.„
Az Európai Unió tagjaként ez a felelősség még hangsúlyosabbá válik, hiszen az EU munkahelyi biztonság- és egészségvédelmi politikája hosszú múltra tekint vissza.

92/57/EGK irányelv
A 92/57/EGK EU-s irányelv konkrétan megfogalmazza bizonyos építési területek esetén a tűzjelző rendszerek szükségességét a terület gyors és biztonságos elhagyása érdekében.
“Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkavállalók veszély esetén gyorsan és a lehető legbiztonságosabban elhagyhassák a munkaállomást.
Az építkezés jellemezőitől, a helyiségek méreteitől és rendeltetésétől, a helyszíni berendezésektől, a helyszínen levő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó személyek lehető legnagyobb számától függően megfelelő számú, a célra alkalmas tűzoltókészüléket, illetve, ahol szükséges, tűzjelzőberendezéseket és riasztórendszert kell felszerelni.”
Ennek az irányelvnek a kapcsán 2010-ben hazánkban is megjelent egy magyar nyelvű kiadvány “Nem kötelező érvényű útmutató a 92/57/EGK irányelv értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz, Az építkezésekről szóló irányelv” címmel, ami tartalmazza az előzőekben kifejtett elveket, valamint egy módszertani útmutató* a munkavédelmi korrdinátorok részére, ami szintén kiemeli az evakuálás, menekülés feltételeinek megteremtését.

4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről
A 4. melléklete tartalmazza “Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények” címszó alatt, hogy:
“Az építési munkahely jellegétől, a helyiségek méretétől és használatától, az alkalmazott berendezésektől, felszerelésektől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó munkavállalók lehetséges legnagyobb létszámától függően, a munkahelyeket megfelelő számú, a tűz oltására alkalmas készülékekkel, illetve külön jogszabályok szerint tűzérzékelő, jelző és riasztóberendezéssel kell ellátni.”
A fenti rendelet előírása összecseng a 92/57/EGK irányelv előírásával, vagyis az EU-s irányelvben meghatározott célok nemzeti jogszabályba történő átvétele elvileg megtörtént. Egyértelmű tehát az igény, hogy nagyobb, vagy más szempontból veszélyesebb építési beruházások esetén ilyen berendezéseket alkalmazzunk.

* MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE
Írta: Harmat Anna Somogyi Gyula, Lektorálta és szerkesztette: Dr. Váró György
Készítette: a BÉTÉ Szervező és Szolgáltató Bt. a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság által a munkavédelmi bírságok felhasználása során nyújtott támogatással, Budapest 2012.

“Baleset és vészhelyzet esetén követendő intézkedések
…
A vészhelyzeti intézkedéseknek maradéktalanul figyelembe kell venniük az építési munkákból és a munkakörnyezetből, és az egyéb ipari és nem ipari tevékenységekből, és az ezekhez hasonló tevékenységekből eredő veszélyeket és kockázatokat. Például: elsősegélynyújtó rendszer felépítése, mentés, evakuálás módjai, tűzmegelőzés, teendők tűz esetén, kiürítési előírások, kiürítés, mentés gyakorlása, sürgősségi fellépési és evakuálási eljárások előre nem látható eseményekre vonatkozóan. stb.”

“Munkaterület elhagyása veszély esetén
A koordinátornak munkahelyi bejárásai, ellenőrzései során vizsgálnia kell a mindenkori menekülési lehetőségek meglétét…”